Ma ismét ránéztem a blogomra és számtalan félig elkezdett piszkozat-bejegyzést találtam. Voltak ott a vizsgaidőszak végéről, arról, hogy mennyire örülök a tavasznak, milyen szerelmes vagyok, mennyire várom már az EFOTT-ot, hogy meghalt az elsős tanárnénim...
Annyi mindent elkezdtem írni, de valahogy sosem fejeztem be. Nem tudom miért lehet, biztos nem időhiány, és szerintem kedvem is volt írni, hisz nem oldalas bejegyzéseket akartam, csak pár sort, ami belőlem jön...
Talán pont az lehet a baj... ha az ember belegondol, egy blognál személyesebb dolog nem vagyon és ki tudja ki olvassa ezeket. Talán valaki elolvas egy fél sort a bejegyzésemből és konstatálja, hogy milyen szörnyű, hogy mert ez a lány blogot írni. Vagy valaki pont az ellenkezőjét találja gondolni: milyen jól ír, kérjük meg, hogy írjon az online magazinunkba, esetleg egy szimpatikus leány erre téved és meg akar ismerni...
Most, hogy így belegondoltam nem is olyan vészes ez a blogírás...
Azt hiszem holnap megosztok veletek egy kedves kis történetet, de most megyek finom túrós pogácsát enni...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése